Mivel mintha a fogyás jeleit kezdtem volna észrevenni magamon, hízókúrába kezdtem, és ennek kapcsán most leírom, hogy mi minden jó van itt, ami ehető.

Alapból a zöldséges rizs - zöldséges tészta viszonylaton utazik a magamfajta vegetáriánus, aki roppant ázsiai módon szeretne enni is. Aztán pár hét alatt ez fogyás nélkül is érdektelenné válik, még ha meg is spékeli néha az itt nemzeti eledelnek számító amok-kal, amit nem tudnék meghatározni, hogy micsoda, mert minden étterem azt hirdeti, hogy az övé az Igazi, és közben mindenhol másmilyen. Van, ahol folyós, van, ahol úgy néz ki, mint a tojásos lecsó, szóval a lehetőségek tárháza végtelen. Rizsa van hozzá, annyi tuti. Mindenesetre lássuk be, turistának amok-ot enni olyan, mint Magyarországon gulyást.

Az ázsiai konyháról tehát most azt gondolom, hogy nem csak egészséges (és helyenként bizarr), hanem hogy viszonylag kevés kalóriát is tartalmaz, és lehet, hogy nem csak a genetika miatt lépik túl itt ritkán a felnőtt férfiak a 60 kilós súlyhatárt. Úgyhogy elkezdtem különböző ínyencségeket enni, néha még húst is. Van például egy isteni banános desszert kókusztejjel, ill. ugyanez sütőtökös változatban. Ezekben is van szójabab - úgy tűnik, hogy miből lesz édesség, tényleg csak azon múlik, hogy mennyi cukrot teszünk hozzá. Aztán az "utcaibb" ételek között van rizsbe bundázott sült banán, banánlevélbe csomagolva, ezt Nelli mutatta a múltkor. Isteni. És mindenhol a gyümölcs-shake-ek, hmmm. A trópusi gyümölcsöket ugye nem kell bemutatni, eszméletlen finomak. Ha ennyi gyümölcsöt ennék otthon, Anyukám biztos nagyon elégedett lenne velem. És ezekből a színes-szagos darabokból egy kis tejjel meg zúzott jéggel valami hihetetlen italokat gyártanak. Legközelebb mangószezonban kell jönni, egyértelmű. Ezek az import mangók nem az igaziak :)

Amit még természetesen nem próbáltunk ki, és afféle átmenet keleti és nyugati konyhaművészet között, az a happy herb pizza. Kambodzsában fűszerként való és egészségügyi felhasználásra telkenként 10 tövet legálisan lehet tartani, és épp olvastam egy cikket, hogy a hagyományokat jobban őrző vidéken a mai napig még a családi levesbe is aprítanak belőle (üzenem a tüntetőknek). Ami már zavaróbb, hogy esténként minden tuk-tuk-os ajánlgatja, konkrétan a fuvar felajánlása után és a nice lady felajánlása előtt.

Amit szintén nem próbáltam ki, de a szenzáció végett szót kell róla ejteni, az az útszéli kínálat egynémely gyöngyszeme. Azon már fenn sem akadok, hogy az otthon védett békák egyben és darabonként, de mindenképpen rántva kínálják magukat. Ami keményebb, az a pirított pók (az a jó nagyfajta...) és a pirított bogár. Nem tudom, milyen bogár, de jó nagy, és tartok tőle, hogy a csótánnyal van közeli rokonságban. A legszimpatikusabb még a pirított szöcske (de abból is jó nagy; lehet, hogy sáska). Ezek azért nem mindennaposak, itt Siem Reap-ben például a héten láttam az első pók-árust. Elég komoly, ahogy buszmegállókban úgy eszik a bogarat, mint nálunk a szotyit (azaz a bogárevésnek is kritériuma, hogy a földre kell szemetelni magad körül). Ugyanakkor valószínűleg igaza van Jasminnak, hogy csak szocializáció kérdése, hogy mit tartunk ehetőnek.

Ami a nyugatibb vonalat illeti, mert néha azért kell a szilárd kaja, akár még hamburgerre is vetemedem. Itt nincs McDonald's vagy Burgerkirály, de ahogy a vicc mondja, igény az lenne rá, így egészséges üzleti érzékkel létre is hozták az egészségtelen Lucky Burgert. A másik a Kék Tök nevű pékség-cukrászda, ami a sznobéria netovábbja, erős nyugat-európai árakkal (és nyilván erős nyugat-európai tulajdonosokkal). A dizájnról, a kínálatról és az árcédulákról nekem a londoni repülőterek pék-pultjai jutnak eszembe; nem is jártam oda egészen eddig. Elvégre helyi pékség is van, két sarokra. Viszont este nyolctól féláron lehet venni az olyan péksütemény-csodákat, mint a mangós-joghurtos, a banános-gyömbéres, a passion fruit-ananászos és a többi... Valamint van csoki mousse torta!!!

És ha már a kajánál tartunk: olvasom, hogy otthon már megint vihar a biliben. Hogy pálmaolajat találtak a tejfölben, nahát. Tessék már megnézni a dobozt, a 800 forintos bio-margarin 100%-ban pálmaolajból készül. A gyorséttermek ebben sütik a sült krumplinkat, a multik a csipszet. Mert olcsó, természetesen. Az meg ugye nem szempont, hogy egy másik kontinensről kell odahajókáztatni. Viszont ha tényleg olyan egészségtelen, mint ahogy most írják, hogy élelmiszerben semmilyen formában nem lenne szabad használni (már ha a lobbik miatt ilyen jogszabály nem is születhetett), akkor miért nem indítunk lejárató kampányt a McDonald's ellen is?